Mia és Paul története folytatódik...


Mia


Életemben nem voltam még olyan zavarban, mint akkor, mintha nem is otthon lettem volna. Zihálva kapkodtam a levegőt, miközben megindultam az ajtó felé, de a tekintetem nem tudtam levenni tengerkék szeméről. Az a vágy, ami megcsillant abban a kékségben, szinte mágnesként vonzott. Egyetlen szót sem szólt csak egy szexi féloldalas mosoly terült el borostás arcán és ajkai mögül előtűntek hófehér tökéletes fogai.
A taxisofőr már szinte ráfeküdt a dudára, mire én is észbe kaptam és elszakítottam a tekintetem tőle. Botladozva jutottam el az ajtóig, mert először Lucifer, a macskám ejtetett el majdnem, aztán meg a földön heverő ruhakupacon botlottam meg. Végre sikerült eljutnom az ajtóig, ahonnan visszaszóltam a szexi idegennek.
Kérlek, ha elmentél, tedd a kulcsot a lábtörlő alá.. – motyogtam cseppet sem meggyőzően, majd becsuktam magam mögött az ajtót és háttal nekitámaszkodtam, majd egy hatalmas, mélyről jövő sóhaj hagyta el a tüdőmet, amely szinte sípolva távozott résnyire nyitott ajkaim közt. Tenyerem a homlokomra csaptam. „Istenem! Hogy lehetek ilyen szerencsétlen idióta? Vajon mit gondolhat most rólam?” Abban reménykedtem, hogy mire hazaérek, ő felszívódik, és nem látom soha többé. Ez után a kellemetlen bemutatkozásom után meg pláne. Éppen a lift elé értem és megnyomtam a hívógombot, amikor kinyílt a lakásom ajtaja és az idegen, egy cseppet sem zavartatva magát, hogy itt mások is laknak és esetleg megláthatják, teljes valójában, ahogy az Úr megteremtette kilépett az ajtón és néhány laza lépéssel mellettem termett. A lábaim úgy remegtek, hogy attól féltem, menten összeesek. Nem tudtam kinyögni egyetlen épkézláb szót sem. Először még nem fogtam fel mit is akar, de aztán egyik ujján egyensúlyozva elém tartotta a táskám, amiben minden szükséges holmim benne volt. Újra belenéztem ragyogó szemébe, miközben egyik kezemmel megfogtam a táskám. Kösz – nyögtem halkan. Ajkaim megremegtek. Attól féltem, hogy képes leszek a nyakába vetni magam itt és most, ezért inkább elszakítottam tőle a tekintetem, újra. Visszafordultam a lift felé, ami még mindig nem ért fel. Vadul nyomkodni kezdtem a hívógombot, mert szerettem volna mielőbb eltűnni onnan.
Hé, kistündér! Az a lift nem fog előbb felérni, ha ráfekszel a gombra, akkor sem! – suttogta a fülembe csábítóan mély hangján. Ajkai olyan közel voltak a nyakamhoz, hogy éreztem a bőrömön forró leheletét. Végre meghallottam azt a bizonyos várva várt hangot. A lift egy csilingelést követően kinyílt, de mielőtt beléptem volna, az adonisz elkapta a derekamat és magához rántott. Egyik kezével belemarkolt a fenekembe, míg a másikkal beletúrt a hajamba a tarkómnál és ajkait az enyémre tapasztotta. Követelőzve tuszkolta nyelvét a számba, de nem akartam beengedni, mert attól féltem, ha hagyom magam, akkor itt a folyosón zuhanok a karjaiba. Már nem tudtam eldönteni, mit is akarok valójában. Hozzám dörgölte még mindig kemény férfiasságát és én a táskámat a földre hajítva engedtem a vágyaimnak. Már nem érdekelt, hogy a taxi egyfolytában dudált a ház előtt, ahogy az sem, hogy rögtön az első napomon elkésem. Csak azt akartam, hogy ez a férfiisten, akinek még a nevére sem emlékeztem újra a magáévá tegyen. Kizártam a külvilágot. Hátrahajtottam a fejem, hogy jobban hozzáférjen a nyakamhoz. Megragadta a lábaimat és felvett az ölébe, miközben ajkai követelőzve barangoltak a nyakamon és az ajkaimon. Lábaimat a derekára tekertem és eszemet vesztve kerestem nyelvét. Érezni akartam az ízét, ami úgy elcsábított. Mikor az ajtóm elé értünk, a hátával lökte be, majd megfordult velem és nekinyomott az ajtónak. Egyik kezével félrehúzta a bugyimat, belemártotta ujját lüktető hüvelyembe és ki-be járatta bennem. Nyelve újra rátalált az enyémre. Úgy éreztem, mindjárt elélvezek, de nem hagyta. Kihúzta belőlem ujját és odalépkedett velem a kanapéhoz. Letett a földre és megfordított, hogy háttal álljak neki. Feltérdeltem a kanapéra, karomat a támlára támasztottam és hátrafordulva egy huncut mosolyt villantottam rá. Felhajtotta a szoknyámat a derekamra. A bugyimmal nem sokat törődött, egy laza mozdulattal letépte rólam. Kezével végigsimított meztelen fenekemen, majd ujjaival újra rátalált nedves bejáratomra. Már olyan szinten fel voltam hergelve, hogy elég lett volna egyetlen mozdulat a csiklómon és eget verő orgazmusban lett volna részem, de nem hagyta. Még tovább kínzott. Kihúzta belőlem az ujját és nekem rögtön hiányérzetem támadt. Testem önkéntelenül is felé mozdult, követelve, ami jár neki. Ekkor éreztem meg ajkait, ahogy apró csókokat lehelt nemiszervemre, majd nyelvével simított végig rajta. Annyira kívántam már, hogy nem bírtam magammal. Ajkaimat egyre hangosabb sóhajok hagyták el, vágytam rá, érezni akartam, mígnem úgy éreztem nem bírom már tovább. Magamban akartam őt, azonnal.
Kérlek! – ziháltam – Kérlek!
Mit kérsz kistündér?
Érezni akarlak, most!
A következő pillanatban már azt éreztem, ahogy egy hirtelen mozdulattal felnyársalt kemény farkára. Először lassú mozdulatokkal kezdett kínozni, de nekem ettől több kellett. Minden egyes mozdulatának elébe mentem. Mélyebben akartam érezni magamban. Zihálásunk hangjai és testünk ritmusos egymásnak csapódása egyre jobban fokozták a bennem dúló vágyat. Mikor már úgy éreztem, hogy végem van, már csak egyetlen lökés és én a mennybe jutok, kiszállt belőlem, leült a kanapéra és lábam átemelte az övén. Mindketten azt néztük, ahogy lassan ráültem és testem elnyelte őt. Amikor már teljesen magamba fogadtam, már nem bírtam tovább. Eszeveszettül lovagolni kezdtem rajta, miközben ő a melleimmel játszadozott. Nem bírtam tovább, az orgazmus olyan erővel tört rám, hogy hangosan kezdtem sikoltozni, de nem hagytam abba, többet és többet akartam belőle, mintha az orgazmusom soha nem akart volna véget érni és egyszer csak meghallottam, ahogy ő is hangosan kezdett nyögni alattam. A testünk izzadságban úszott, remegtünk, mindketten. Sosem gondoltam volna, hogy egy vadidegennel ennyire jó lehet a szex. Mindig úgy gondoltam, hogy a legfontosabb az érzelem. De ez a pasi megmutatta, hogy a kémia érzelmek nélkül is képes működni. Csak attól féltem, hogy képes leszek függővé válni. Mert ezzel az érzéssel nem lehet betelni.
Ráborultam a vállára, miközben ő a hátamat cirógatta. Még percekig ültünk ott úgy, hogy ő végig bennem maradt.



1 megjegyzés:

Féktelen szerelem, részlet Kedves Olvasóm! Az elmúlt időszak meglehetősen zűrös és sűrű volt számomra, ezért nem történt blogfriss...